Hőség, szélvihar: válogattunk, mi volt idén. Összeszedtük azokat az időjárási eseményeket, amelyek eltértek a megszokottól. Lássuk, mi volt idén:
Január 17-18-án egy heves vihar vonult át Észak-Európán. A Kyrillnek keresztelt viharciklon 150 km/órás széllökésekkel, hózáporokkal söpört végig Anglián, Dánián, a Benelux államokon, Németországon és Lengyelországon. A 44 áldozat mellett a legnagyobb anyagi kár a leszakadt villamos vezetékekeben és a megrongált épületekben keletkezett.
Ezt leszámítva a tél gyakorlatilag nem is volt tél. Az európai síparadicsomok megszenvedték az enyhe időjárást: havat csak elvétve lehetett találni.
Júniusban a Gonu ciklon volt az első trópusi vihar, amely eljutott az Arab-tengerig. Az Indiai-óceán nyugati felében ritka a ciklonok kialakulása, de arra még nem volt példa, hogy az Arab-tengeren észleltek volna ilyet.
A Gonu június 6-án ért partot Ománban, ezután a Perzsa-öblön ákeltve mégy egyszer elérte a szárazföldet. Ekkor Iránban okozott heves esőzéseket: vízben úszó városokat és falvakat hagyott maga mögött.
Angliát és Wales-t súlyos áradások súlytották a nyáron. Ez volt a legesősebb július 1766 óta: 406 mm csapadék hullott le 30 nap alatt. A havi rekordon kívül napi rekordok is születtek: 103 mm eső esett június 24-25-én Anglia északkeleti részén.
A monszun területeken: Indiában, Pakisztánban és Bangladesben négy alacsony nyomású képződmény okozott heves esőzéseket és áradásokat. Az év első felében átlagosan két ilyen úgynevezett nyomási depresszió vonul át a térségen, tehát az idei vihartevékenység "duplája" volt a megszokottnak. Számos meteorológiai állomásról jelentették, hogy egy nap alatt 350 mm-nél több eső hullott le. Összehasonlításul: hazánkban fél év alatt hullik le ennyi csapadék.
Hőhullám
Két szokatlanul erős hőhullámot szenvedett végig Délkelet-Európa júniusban és júliusban. Az afrikai eredetű légtömegek miatt a hőmérséklet Közép-Európában és a Balkánon 40 fok fölé emelkedett. Hazánkban is megdőlt az abszolút melegrekord: Kiskunhalason 41,9 fokot mértek július 20-án. A forróságot betetőzték a július végén Európa-szerte fellobbant erdőtüzek.
Szokatlanul meleg volt már a tavasz is, május végén Oroszországban 30 fok fölé melegedett a levegő. Világviszonylatban a január és az április a legmelegebb volt 1880 óta: mindkét hónap átlaghőmérséklete 1,9 illetve 1,4 fokkal volt magasabb a szokásosnál.
Szokatlan hideg
A Föld másik felén a rendkívüli hideg okozott meglepetést. Argentína hegyvidéki részein július elején a -22 fokos, Chilében a -18 fokos hideget hózáporok tették izgalmassá. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a déli féltekén ekkor van a tél, de még így is ritka az ilyen alacsony hőmérséklet.
És ráadásképp a végére: az Antarktiszon több jég olvadt meg az idén, mint amennyi hó formájában lehullott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése