2007. augusztus 16., csütörtök

Közeledik augusztus 20

Fokozott készültség, jobban mondva feszültség mellett várja az augusztus 20-i tűzijátékot a katasztrófavédelem, a meteorológiai szolgálat és az ünnepség egyszemélyes felelőse. De az is, aki nem felelős, csak néző minőségben akar jelen lenni. Mert tavaly óta rossz érzés társul ehhez az egészhez.
Tőlem hetek óta kérdezgették az ismerősök: "ugye nem lesz akkora vihar, mint tavaly volt?" Most mondjam azt, hogy biztosan nem, de ezt egy hónappal előtte senki sem tudja. Most, ahogy közeledünk, van már rálátás az aznapi időjárásra.

Hétfőn a sok napsütés mellett többször erősen megnövekszik a felhőzet, és elszórtan záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A hőmérséklet 31-32 fok körül alakul. A tavalyi viharhoz hasonló szörnyűségre nem kell számítani.

Egy éve egy közeledő hidegfront előtt alakultak ki heves zivatarok, idén frontátvonulás leghamarabb jövő hét közepén várható. 20-án nem. Ha mindez valamilyen csoda folytán megváltozna, akkor arról az előrelejzésben írunk.

Azért érdekes dolgok mindig vannak. Idézek egy hazai internetes hírportáltól:
"Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz egy erre a célra kifejlesztett kommunikációs csatornán is eljutnak a szükséges információk" Csak azt nem írták, hogy ez a csatorna tavaly is megvolt, de 5 embernek kellett meghalnia, hogy használják ...

Azóta van operatív törzsünk, aki a tűzijáték alatt végig ülésezik, van kiürítési tervünk, most már csak nem lesz semmi baj. Végül is, ha 225 millióba kerül, legalább éljük túl.

www.meteo21.hu

2007. augusztus 15., szerda

Rekord méretűre zsugorodik a sarki jég

Egy hónappal az olvadás vége előtt már kisebb, mint valaha volt.

Egy hónappal a nyári olvadás vége előtt a sokévi átlag alá csökkent a tengeri jégtakaró az Északi-sarkvidéken. Jó esély van rá, hogy idén ősszel meghaladja a 2005-ös olvadást, amikor a jég rekordméretűre csökkent.

Az úszó tengeri jég kiterjedése már most 30 százalékkal kisebb a sokévi átlagnál. Mivel az olvadás szeptember közepéig tart, a kutatók meggyőződése, hogy idén ősz elején szomorú új rekord születik.

A sarki régió műholdas megfigyelése 1979-ben kezdődött, a nagyjából 30 év alatt 2005 nyár végén tapasztalták a jelengi rekordot: ekkor 5,32 millió négyzetkilométerre zsugorodott a tengeri jég által befedett terület.

A visszahúzódó jég a felmelegedés következménye. A jég csökkenése egy magát gerjesztő folyamat, ugyanis a jégfelszín sokkal több napsugárzást ver vissza a világűr felé, mint a tengervíz. Így minél nagyobb területen lesz vízfelszín a jég helyett, annál több hőt nyel el, és annál gyorsabban melegszik.


Az alábbi kép a NASA műholdas méréseiből készült. A felvételeken jól látszik a sarki jégtakaró csökkenése. A felső képen az 1979-es, az alsón a 2003-as állapotát látjuk.

A tudósok szerint 2040-re éri el az Északi-sark azt az állapotot, amikor nyáron teljesen elolvadnak a jégtáblák. A jég csökkenése, majd eltűnése komoly hatással lesz az élővilágra, elősorban a jegesmedvékre, akik a jégtáblákról vadásznak.

www.meteo21.hu

2007. augusztus 14., kedd

Gyilkos szmog

A szmogról szinte mindenkinek a londoni szürkésfekete átláthatatlan köd jut eszébe.

De azt kevesen tudják, hogy az idén nyáron nálunk ígérgetett szmogriadó nem emiatt volt.

Több fajta szmog létezik. Az egyik, amely júliusban nálunk is fenyegetett, az úgynevezett "fotokémiai szmog". Ez erős napsugárzás hatására alakul ki az autók kipufogógázaiból, és sárgásbarna színű lepelként borítja be a felszínközeli levegőt.

Ez nem más, mint ózon. Az UV-sugárzástól megvédő ózonnal ellentétben (ami 20-30 km-es magasságban található) az egészségre rendkívül káros. Az ózon ugyan természetesen is jelen van a légkörben, de a talaj közelében normális esetben ilyen mennyiségben nem alakul ki. Ha mégis, rövid ideig tartó szennyezés esetén irritálja a nyálkahártyát, könnyezést, tüsszügést, nehéz légzést okoz. Hosszabb idő alatt légúti gyulladást okoz, és csökkenti a tüdő védekezőképességét a különböző fertőzésekkel szemben.

A fotokémiai szmogot az 1940-es években tapasztalták először. Los Angelesben a rohamosan növekvő gépkocsiforgalom idején a légszennyezés addig ismeretlen formája tűnt fel. Ami a mai napig visszatérő jelenség.

A másik, a "londoni típusú" szmog párás, esős hűvös időben alakul ki. A természetes körülmények között is kialakuló köd a széntüzelésből származó füsttel vegyülve füstködöt alkotott (szmog). A tüzelésből korom, kátrány, kéndioxid jutott a levegőbe, ami asztmát, halálos tüdőödémát okoz. Napjainkban nem a széntüzelés, hanem a többi fosszilis tüzelő (kőolaj) égetése miatt alakul ki megfelelő időjárási helyzetben.

A londoni szmog történetében volt egy emlékezetes év: 1952. Ekkor egy ritka időjárási helyzetben a városra telepedő szmog napokig nem oszlott fel, egyre vastagodott. A szürkésfekete, sajátos szagú mérgező levegő miatt néhány nap alatt 12 ezer ember vesztette életét.

A londoni típusú szmog kialakulásában egy anticiklon játszott szerepet, amely biztosította a szélcsendes időt, és azt, hogy a nagy páratartalmú levegő a felszín közelében rekedjen. A fotokémiai szmog esetén elég, hogy néhány napig tartó napos időben sok autó közlekedjen.

www.meteo21.hu

2009 után robban a bomba

10 éves klíma-előrejelzés szerint ekkor jönnek az igazi szélsőségek.

A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office kutatói rövidtávú, 10 évre vonatkozó előrejelzést adtak a kövtkező évtized éghajlatának változásaira. Azért rövidtávú, mert a felmelegedéssel foglalkozó éghajlati modellek 100 éves időskálán dolgoznak.
Elsőként azt említik, hogy 2009 és 2014 között legalább az évek felében számíthatunk arra, hogy jelenlegi rekordok dőlnek meg, tehát a szélsőségek száma egyre nő. Itt gondolhatunk extrém melegre, hidegre, vagy hirtelen lezúduló özönvízszerű esőzésekre is, de akár rekord szárazságra is.

2004 és 2014 között 0,3 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jósolnak. A mérések kezdete óta a legmelegebb év 1998 volt: ekkor a felszíni átlaghőmérséklet elérte a 14, 5 fokot.

A modell megalkotásakor a 10 éves időskálán szerepet játszó tényezőket (mint például az El Nino) vették figyelembe. Eddig azért nem foglalkoztak ilyen rövid időszakra vonatkozó előrejelzéssel, mert hiányoztak ehhez a megfelelő óceáni mérések. Most azonban a műholdak segítségével egyre pontosabb képet kapnak az óceánokban zajló folyamatokról, ami erősen befolyásolja az éghajlat alakulását. Így rövidebb időszakra, de pontosabb jóslat adható.

Kérdezhetnénk, a tízéves előrejelzés miben tér el a többitől? Abban, hogy rövidebb időtávon az emberi tevékenység mellett a légkör természetéből adódó változékonyságot is figyelembe kell venni, míg ez hosszabb távon elhanyagolhatóvá válik.

www.meteo21.hu

2007. augusztus 10., péntek

A várható életkor: 43 év

A nagyvárosi szmogban eddig lehet élni.

Nem számíthatnak hosszú életre azok, akik Kínában közlekedési rendőrként dolgoznak. A nagyvárosi légszennyezés miatt 43 év a várható életkor. Nem akarok gonosz lenni, de a neandervölgyi ősember élt körülbelül eddig.

Egy frissen közzé tett kínai felmérés szerint a szennyezett levegő miatt a közlekedési rendőröknél elsősorban légzőszervi-, szív- és ízületi megbetegedések fordulnak elő. A vizsgálatban nyolc kínai nagyváros rendőrei vettek részt, akik zömmel 20 éve az utcán dolgoznak. 90 százalékuknál találtak valamilyen légúti megbetegedést. A koszos levegőt tetézi a stressz, a zaj és a nyári hőség.

Hogy legyen valami fogalmunk a kínai viszonyokról: egy 10 milliós lakosú nagyvárosban körülbelül 2 millió jármű közlekedik az utakon, és ez az arány évről évre egyre nő: nagyobb, mint Indiában vagy Brazíliában. Évente 150000 új autót helyeznek forgalomba. És ez csak egyetlenegy város: Guangzhou. Mi talán a nevét se hallottuk.

A világ legszennyezetebb nagyvárosai Ázsiában találhatók. A kontinens délkeleti része felett a világűrből kitűnően megfigyelhető, állandóan jelen lévő szmogfelhő lebeg. A szmog elsősorban a széntüzelésből és az autók kipufofógázából származik. Ehhez persze nagy mértékben hozzájárul India is.

www.meteo21.hu

Balaton-átúszás: most hosszában

Időjárás-előrejelzést biztosan nem nézett a zalaegerszegi úszó.

Péntek délután átússza a Balatont hosszában egy zalaegerszegi úszó. Legalább is ezt tervezi. Mányoki Attila 15 órakor indul Balatonkeneséről, ha minden jól megy. A tavat várhatóan 20-22 óra alatt ússza át, ekkor Keszthelyen ér célba.


Mányoki eredetileg egy hete tervezte az átúszást, de az idő akkor nem (sem?) engedte. Hát, ma sem túl jók az esélyei. Ha ma sem ússza át, akkor holnap próbálja meg újra. Az a helyzet, ennél rosszabb hétvégét nehezen talált volna a megmérettetésre. Mindegy, a remény hal meg utójára.

Mányoki több neves nyílt vízi világversenyen vett részt 1989 óta. Többek között leúszta a világ jelenleg leghosszabb távú, 88 kilométeres versenyét Argentínában a Parana folyón. Attila, mi szurkolunk!

Elsőként 1961-ben úszták át hosszában a Balatont. Ekkor Szénási Imre teljesítette a 75 kilométeres távot 39 óra 36 perc alatt.

www.meteo21.hu

2007. augusztus 9., csütörtök

Rekordeső az Alpokban

Az árvíz éjjel lepte meg a völgyekben fekvő svájci településeket.

Csütörtökre virradó éjjel özönvízszerű eső hullott az Alpok északi részén. A közeledő hidegfront miatt lezúdult csapadék Svájcban árvizeket, földcsuszamlásokat okozott. Az áradások miatt a legmagasabb fokú riasztás van érvényben.

Zürichben esett a legtöbb eső 24 óra alatt, itt 97 mm-t mértek, de máshol is hasonló a helyzet. Bázelben 4 óra leforgása alatt 76 mm hullott le. Az Alpok keleti részéről havazást jelentettek.

Mivel hegyvidékről van szó, számos völgyet elöntöttek a kiáradt folyók, emiatt a völgyi utak járhatatlanná váltak. Mind a közúti- mind a vasúti közlekedés több kantonban leállt.
A fővárosban, Bernben az Aar folyó lépett ki a medréből, elzárva a környéken található városokat a külvilágtól.

A térségben további esőzésekkel kell számolni. A Rajna felső szakaszán, amit az esőzések szintén érintettek, a magas vízállás miatt szünetel a hajóforgalom. Az esőzések miatt a Rhone folyó is áradással fenyeget.

Az esőzést két tényező együtt okozza. Az Alpok térségében egy sekély ciklon található, amely páradús levegőt szállít Közép-Európába a Földközi- tenger felől. Ezzel egy időben egy hosszan elnyúló hidegfront érkezett nyugat felől, amely a nedves levegőben zivatarokat gerjeszt. A front este eléri hazánk nyugati határait is, és a következő napokban nálunk is jelentős esőre kell számítani.

www.meteo21.hu

2007. augusztus 8., szerda

Best of extrém időjárás

Hőség, szélvihar: válogattunk, mi volt idén.

Összeszedtük azokat az időjárási eseményeket, amelyek eltértek a megszokottól. Lássuk, mi volt idén:


Január 17-18-án egy heves vihar vonult át Észak-Európán. A Kyrillnek keresztelt viharciklon 150 km/órás széllökésekkel, hózáporokkal söpört végig Anglián, Dánián, a Benelux államokon, Németországon és Lengyelországon. A 44 áldozat mellett a legnagyobb anyagi kár a leszakadt villamos vezetékekeben és a megrongált épületekben keletkezett.

Ezt leszámítva a tél gyakorlatilag nem is volt tél. Az európai síparadicsomok megszenvedték az enyhe időjárást: havat csak elvétve lehetett találni.

Júniusban a Gonu ciklon volt az első trópusi vihar, amely eljutott az Arab-tengerig. Az Indiai-óceán nyugati felében ritka a ciklonok kialakulása, de arra még nem volt példa, hogy az Arab-tengeren észleltek volna ilyet.
A Gonu június 6-án ért partot Ománban, ezután a Perzsa-öblön ákeltve mégy egyszer elérte a szárazföldet. Ekkor Iránban okozott heves esőzéseket: vízben úszó városokat és falvakat hagyott maga mögött.

Angliát és Wales-t súlyos áradások súlytották a nyáron. Ez volt a legesősebb július 1766 óta: 406 mm csapadék hullott le 30 nap alatt. A havi rekordon kívül napi rekordok is születtek: 103 mm eső esett június 24-25-én Anglia északkeleti részén.

A monszun területeken: Indiában, Pakisztánban és Bangladesben négy alacsony nyomású képződmény okozott heves esőzéseket és áradásokat. Az év első felében átlagosan két ilyen úgynevezett nyomási depresszió vonul át a térségen, tehát az idei vihartevékenység "duplája" volt a megszokottnak. Számos meteorológiai állomásról jelentették, hogy egy nap alatt 350 mm-nél több eső hullott le. Összehasonlításul: hazánkban fél év alatt hullik le ennyi csapadék.

Hőhullám

Két szokatlanul erős hőhullámot szenvedett végig Délkelet-Európa júniusban és júliusban. Az afrikai eredetű légtömegek miatt a hőmérséklet Közép-Európában és a Balkánon 40 fok fölé emelkedett. Hazánkban is megdőlt az abszolút melegrekord: Kiskunhalason 41,9 fokot mértek július 20-án. A forróságot betetőzték a július végén Európa-szerte fellobbant erdőtüzek.

Szokatlanul meleg volt már a tavasz is, május végén Oroszországban 30 fok fölé melegedett a levegő. Világviszonylatban a január és az április a legmelegebb volt 1880 óta: mindkét hónap átlaghőmérséklete 1,9 illetve 1,4 fokkal volt magasabb a szokásosnál.

Szokatlan hideg

A Föld másik felén a rendkívüli hideg okozott meglepetést. Argentína hegyvidéki részein július elején a -22 fokos, Chilében a -18 fokos hideget hózáporok tették izgalmassá. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a déli féltekén ekkor van a tél, de még így is ritka az ilyen alacsony hőmérséklet.

És ráadásképp a végére: az Antarktiszon több jég olvadt meg az idén, mint amennyi formájában lehullott.

www.meteo21.hu